Milyen névnap van ma?

Ma (2021. szeptember. 17. péntek): Zsófia névnap van.

További névnapok:

Milyen névnap lesz holnap?

Milyen névnap lesz holnap után?

Milyen névnap lesz a héten?

Milyen névnap volt tegnap?

Mi, magyarok azon kevés népek közé tartozunk, akik a születésnapok mellett a névnapok megünneplését is fontosnak tartjuk. Éppen ezért, ha nem szeretnénk lemaradni a kedves kollégáink, barátaink vagy rokonaink felköszöntéséről, érdemes tisztában lennünk az aktuális, vagy a közelgő névnapokkal. Jó hír, hogy a hagyományos naptárak böngészése helyett ma már sokkal gyorsabb és praktikusabb emlékeztetők állnak a rendelkezésünkre. Ezen a weboldalon például bármikor megtekinthető, hogy milyen névnap van ma, de a tegnapi valamint a heti névnapok listája is elérhető.

Honnan ered a névnap ünneplése Magyarországon?

Hazánkban a névnapok szorosan kötődnek az egyházi szentek ünnepeihez. Csak néhányat említve, az Erzsébeteket Árpádházi Szent Erzsébet temetésének napján, november 19-én szoktuk köszönteni, az Istvánokat pedig Szent István vértanúra emlékezve, december 26-án. István napot hivatalosan az államalapító királyunk augusztus 20-i ünnepén is lehet tartani.

Azt szinte lehetetlen megállapítani, hogy pontosan mikortól névnapozunk. A történészek feltételezése szerint a szokást ezer éve az idegen földről érkező hittérítő papok honosíthatták meg. A névnapi köszöntés hagyománya a társadalom felsőbb rétegeinek közvetítésével juthatott el a szegényebbek felé. A kezdeti időszakban a névnapokon a szentek emlékének jutott a nagyobb szerep, később viszont az ünneplés a nevet viselő személy köré szerveződött.

Az újkeletű neveket a rendszerváltás óta a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete helyezi el a naptárban. Náluk lehet kezdeményezni egy-egy idegen név felvételét is, ők döntenek arról, milyen idegen eredetű keresztnév kerülhet be a hivatalosan adható nevek közé.

Névnapi szokások hazánkban

A névnaphoz köthető szokások nem egységesen vannak jelen a Kárpát-medencében. Tájegységenként vagy még azokon belül is, rengeteg hagyomány él az emberek között, amelyeken a modernizáció sem nagyon tudott kifogni. Valahol csupán szóban köszöntik az ünnepeltet, esetleg valami aprósággal lepik meg őket, máshol nagyobb vendégsereget csődítenek össze, de olyan családok is akadnak, ahol gazdag ajándékkal halmozzák el a névnaposokat.

A legkorábbi írásos köszöntés a 16. századból maradt ránk. Míg az uralkodók és főurak általában a palotájukban, vagy a kastélyukban hatalmas lakoma közepette fogadták a jókívánságokat, a kevésbé tehetőseknek ennél jóval szerényebb körülményekkel kellett beérniük. Ide tartozik az is, ha a névnap olyan időszakra esett, amikor a földeken és az állatok körül rengeteg munka akadt, nagyobb összejöveteleket egyáltalán nem tartottak, ilyenkor a család csak szűk körben köszöntötte az ünnepeltet.

Egyes vidékeken a névnaposok számon tartása a gyerekek feladata volt. Az apróságok kora reggel felkeresték azokat a házakat, ahol a nevüket ünneplők éltek és különféle mondókákkal, versekkel lepték meg őket. A kedvességért cserébe cukrot, gyümölcsöt vagy süteményeket kaptak. A felnőttek általában estefelé köszöntötték a névnaposokat, mégpedig jóféle pálinka társaságában. Olykor viccesen átkozódó, valójában jókívánságokkal teli rigmusokat kántáltak.

Hogyan ünneplik a névnapokat a nagyvilágban?

A névnapozás főleg a közép-kelet-európai régióra, a Baltikumra és a skandináv országokra jellemző, Horvátországban, valamint Szlovéniában viszont már eltűnőben vannak a szokások. Ettől függetlenül, az ezekben az országokban legyártott naptárak máig mutatják, hogy milyen névnap van ma.

Névnap a lengyeleknél

A lengyelek kitűnnek a névnapozó nemzetek sorából, hiszen náluk ez a családi ünnep sokkal fontosabb szerepet kapott, mint a születésnap. Érdekesség, hogy a 19. században az Amerikába vándorolt lengyelek a névnapjukat adták meg születési dátumukként. A hagyomány a középkori Szent naptárra vezethető vissza, amelyben pontosan jelölték, hogy melyik nap, melyik szent ünnepe. A lengyelek a névnapjukat a családtagjaikkal és a barátaikkal ünneplik, általában esznek-isznak, illetve táncolnak közben. A nők csokoládét, virágokat, parfümöt kapnak, az urak pedig italt, könyvet vagy valamilyen hasznos ajándékot.

A névnapokon felszolgált ételek változatos képet mutatnak, töltött tojást, salátát, és pácolt húsokat fogyasztanak, amelyeket házi készítésű süteményválogatások követnek. Ha a névnap nagyböjt idejére esik, óvatosabban kóstolgatnak a finomságokból.

Névnap az oroszoknál

A névnap a szovjet időkig akárcsak a lengyelek esetén, a születésnapnál is fontosabb ünnepnek számított az oroszok életében. A cárok rendszerint hatalmas lakomával és fényűző körülmények között ünnepelték meg a nevük napját. Itt kacsát, birkát és jóféle borokat szolgáltak fel az összegyűlt vendégek számára, akik a vacsora után táncolhattak is. Az egyszerűbb sorból származó emberek szintén összejöveteleket tartottak, ahol a családon kívül a barátok és ismerősök is megjelenhettek. Bár a névnapozás hagyományai napjainkban már elhalványultak, kisebb ajándékokkal és köszöntésekkel a mai napig megörvendeztetik egymást az oroszok.

Névnap a svédeknél

A svédeknél a névnap ünneplése speciális módon alakult, a 18. században ugyanis még csak a királyi család tagjainak nevéről emlékeztek meg. Az uralkodói nevek mellett a szélesebb társadalmi körben használt nevek csak később jelentek meg a naptárakban. Az első hivatalos listát 1901-ben készítették el, ezt azóta is rendszeresen felülvizsgálják és szükség esetén frissítik.

Névnap a szlovákoknál

Szlovákiában a munkahelyeken általában a névnapok ünneplését részesítik előnyben, mivel a szülinappal ellentétben, könnyebben megtudható a naptárból, hogy milyen névnap van ma. A szlovák napilapok, akárcsak nálunk, külön hasábokban szokták említeni az aktuális ünnepeltek listáját. Az iskolákban a hagyományok szerint a neve napját töltő cukorkákat kínál az osztálytársainak, a családon belül viszont ő kap sütiket és ajándékokat. A gyakori nevek esetén a virágboltok szinte teljesen kiürülnek, a hölgyeket ugyanis csokrokkal lepik meg.  

Névnap a finneknél

A finnek is ünnepelnek névnapokat, kivétel az újév, a karácsony és február 29-e. A két ország közötti szoros kapcsolat miatt a finn naptárakban svéd nevek is szerepelnek. Bár több a férfi, mint a női név, van egy olyan időszak, július 18. és 24. között, amikor csak hölgyeket köszöntenek. Ezt a hét napot női hétnek is nevezik. A tipikus női és férfi nevek mellett olyanokkal is találkozni, amelyeket mindkét nem tagjai viselhetnek, ilyen például a Rauni, aminek a napja július 15-re esik.

A magyarokhoz hasonlóan a nevekhez számos hiedelem köthető. A Jaakko hideg sziklát vet a vízbe azt jelenti, hogy a természetes vizek hőmérséklete lassan hűlni kezd és jön a hidegebb időszak. A Jaakok július 25-én ünneplik a névnapjukat.

A nevek listáját az illetékes hivatal 5-10 évente a lakosság igényei szerint vizsgálja felül. Az időközben népszerűvé vált idegen nevek felvételéről ők hozhatják meg a döntést.

Névnap a letteknél

Lettországban a február 29-ét kivéve minden nap van valamilyen névnap. A neveket tartalmazó naptárt egy-két évente frissítik és bárki javasolhat új neveket, amelyek felvételéről egy állami intézet dönt.

Az ünnepségek a lettek esetén nagyon hasonlítanak a születésnapi köszöntésekhez. A legnépszerűbb neveket a munkahelyeken is ünnepelni szokták, az, akinek éppen névnapja van, mindenféle finomságokkal kedveskedik a kollégáinak. A munkatársak cserébe virágokat, édességeket és apróbb ajándékokat adnak neki. A névnapos gyerekek cukorkákat osztogatnak a társaiknak és a tanáraiknak.

A lettek nem csak a születésnapokon, de a névnapokon is gyakran esznek tortát egy-egy családi összejövetel keretein belül. Vannak közösségek, ahol a névnap kitüntetett szerepet élvez a szülinappal szemben. A melegebb nyári hónapokon a névnapokat kerti partikon ünneplik meg.

Mivel lephetjük meg az ünnepeltet a névnapján? Névnapi ajándékötletek.

Magyarországon a névnapi ajándékokat sokkal könnyebb kiválasztani, mint a szülinapi meglepetéseket, hiszen nem szokás méregdrága holmikat vásárolni. Egy szelet csokoládé, egy szál virág vagy egy képeslap a legtöbb esetben bőven elegendő értéknek számít. Ha viszont szeretnénk eltérni a hagyományos bonbon, virágcsokor és ital ötletektől, íme néhány kedves tipp a névnapokra.

Gyümölcs kosár: Mivel az egészség mindenki számára nagyon fontos, ezért egy gyümölcsökkel megpakolt kosárkával szinte bárkit megörvendeztethetünk. Ha lehet, szezonális gyümölcsöket válogassunk össze.

Könyvutalvány: Amennyiben vannak olyan ismerőseink, rokonaink, akik szeretnek olvasni, a könyvutalvány remek ajándéknak számít. Megfelelő összeggel feltöltve, a tulajdonosa az ízlésének megfelelő olvasnivalókat vásárolhat vele. A neten ma már számtalan csomagolási ötlettel találkozhatunk, amelyek még különlegesebbé tehetik a plasztik kártya átadását.

Élmények: A közösen eltöltött időnél nincs is szebb ajándék. Lepd meg a névnapos barátaidat felejthetetlen emlékekkel! Vidd el őket moziba, kiállításra vagy állatkertbe. A program után pedig hívd meg őket egy finom kávéra, teára, illetve süteményre.

Ritka, de anyakönyvezhető keresztnevek Magyarországon

Bár a régi nevek között is számmal akadnak olyanok, amelyek lassan kimennek a divatból, most a valóbán ritkán adott férfi és női nevekből válogattunk párat. Ezeknél a naptár hiába mutatja meg, hogy milyen névnap van ma, általában nem szerepelnek a listákon.

Száva: Héber, szláv gyökerekkel rendelkező női név Magyarországon. Érdekessége, hogy a szláv nyelvekben a Száva férfinévként szerepel. A névnapja április 12-re esik. Hazánkban szórványos névnek számít, ezért csak kevesen viselik.

Stella: Latin eredetű női név, amelynek jelentése csillag. A naptárban több névnapja is van, a leggyakrabban a július 15-ét használják. Lehetséges írásmódja még a Sztella.

René: Valószínűleg francia eredetű női keresztnév, ami a Renatusz rövidített változatából származhat. Csak ajánlott névnapjai vannak, a hivatalos naptárban egyelőre nem szerepel. A Renék szeptember 2-án, október 6-án vagy november 12-én ünnepelnek.

Melitta: a Melitta név a görög méh szóból származik. Ismertebb alakváltozata a Melissza, ami a 2000-es évek végén bekerült a 100 leggyakoribb női nevek listájába. A Melitták a névnapjukat általában szeptember 15-én ünneplik.

Dorián: A nevet a görögöktől vettük át, fordításban dór férfit jelent. A Doriánokat a hivatalos naptár szerint január 22-én, illetve szeptember 19-én köszönhetjük. 2009-ben sikerült bekerülnie a legnépszerűbb férfinevek közé.

Aurél: Az Aurél egy páros név, ami azt jelenti, hogy női formában is létezik. A női változata az Aurélia. Az Aurél latin gyökerekkel bír, az Aurelius nemzetségnévből vezethető vissza. Női és férfi formában egyaránt szórványosan fordul elő hazánkban. Bár több névnapja is van, az október 5. az általános elfogadott ünnepnapja.

Zénó: A Zénó egy szintén latin név, melynek jelentése  Zeusztól származó. Női párja a Zena és a Zenina. A névnapja december 22-én van.

Mateó: A Mateó egy ritka név, ami spanyol eredettel rendelkezik. Isten ajándékát jelenti, a becenevei Mati, Matika, ritkábban Teó. Annak ellenére, hogy anyakönyvezhető név, nincs hivatalosan kijelölt névnapja. A Mateók ajánlott névnapjai közül a január 15. az ismertebb.

Miron: A görög Miron név jelentése tömjén. Gyakran használt becenevei: Miró, Mirkó, Ronka és Roni. A névnapja november 10-én van.